Erasmus

Beszámoló a németországi ösztöndíjról.

1. bejegyzés - A kezdetek

síró_bohóc 2009.09.06. 19:39

Üdvözletem Mindenkinek innen Hildesheimből!

 

Nem is tudom, mivel kezdjem.

Az utazással?

Rendben zajlott.

Az elhelyezkedéssel a koleszban?

Hajjaj!

Az új ismerősökkel?

Huhú!

 

Akkor kezdem talán a kolesszal.

Csak jobbára hívom kolesznak, mert ez nálam az összevont albérletek kategóriája. Minden kolesszobában 3-4 fő (esetleg 5) lakik együtt. Mindenkinek saját szobája van. Ilyen.

 

 

 

 

 

 

 

Egy épületben 3 szint van, minden szinten két lakás. Legalábbis az egyes és a kettes házban igen. (Összesen hat ház van.)

A kolesz egy gyönyörű parkban fekszik, kint, a kertvárosi részben. Olyannyira kint, hogy ennél kijebb már csak a Friedhof van, ami közigazgatásilag Hildesheimhez tartozik (úgy tudom). Négyen lakunk együtt (illetve annyian fogunk), de pillanatnyilag egyedül vagyok a lakásban. Egy német lány, egy kínai srác (az biztos, hogy ázsiai, a neve alapján) és még egy lánynak kell még jönnie, ő talán valamelyik szláv nemzethez tartozik.

A konyha jó nagy, de az alapfelszerelés nem túlzottan jó, illetve nem elég higiénikus. Ezért néhány dologra be kell ruháznom – pl. evőeszköz, kancsó és hasonlók.

 


 

 

 

A társaság…

Alapvetően azt hiszem nagyon jó lesz. A lakótársnőm pont egy zárkózottabb lány, vele nem sokat lehet beszélgetni, de a Petra lakótársai nagyon nyitottak, velük szívesen dumcsizok. Már kölcsön is kérték tőlem a Kontroll. c.  filmet.

Velük lakik egy kenyai srác, Wilson, nahát ő nagyon nagy arc. ^^ Ő se tud tökéletesen németül, így vele szemben nem vagyunk annyira frusztráltak. Így is nagyon jól elbeszélgettünk, és rengeteg mindenben egyetértünk.

Megtudtuk például, hogy:

- a magyarok mentalitása hasonló a kenyaiakéhoz;

- a beszédünk olyan, mint az Észak-Afrikaiaké;

- egy euro száz kenyai shilling;

- náluk a kertben is megterem a narancs;

- egy kiló narancs náluk 0,05 euro (itt 3);

- megterem még a mango és az ananász is (és egyéb egzotikus gyümölcsök);

- a fekete tea is (leszedéstől főzésig 3 hónapnak kell eltelnie);

- mindent frissen esznek, és a többségnek hűtője sincsen otthon;

- tanult Bartók Béláról, de Magyarországról még nem hallott (?);

- szeretné megnézni a Balatont;

- náluk 15 fok a legesleghidegebb hőmérséklet;

- ha nem vagy vallásos, annyi házastársad lehet, amennyit akarsz;

- és hogy máris meg vagyunk hívva Kenyába

 

 

             

Kellett ez a plusz négy nap, hogy belerázódjunk a nyelvbe. Most már elég gördülékenyen megy a kommunikáció. Még két hétig nyelvtanfolyamra fogunk járni és előkészítőre, a gyakorlat csak utána kezdődik. Így reméljük a legjobbakat.

 

Ami egy kicsit kellemetlen / nem tetszik:

-         a szervezés finoman szólva nem volt a helyzet magaslatán;

-         irdatlan messze vagyunk a belvárostól, itt egy bolt van, az meg nagyon drága;

-         szó mi szó, Hildesheim német viszonylatban is drága város.

Aber so ist das Leben…

 

Holnap kezdődik minden, úgyhogy akkor szolgálhatok majd az ösztöndíjról érdemi információval.

 

Egyébként a németek tök lazák. Az utcákon látni egy csomó kiöltözött punkot, a boltban a pénztáros hölgynek fekete-rózsaszín a haja és van vagy három piercingje, és a templomban sincsenek kiöltözve, valamint nagyon felszabadultan viselkednek.

 

Egyszerűen imádom az itteni hangulatot. Szinte rögtön éreztem, amint leszálltam Hannoverben. Itt nincs az az idegesség, az a stressz, az a frusztráció, amit Magyarországon minden nap érez az ember. Ha bemegyek egy boltba vagy egy hivatalba kedvesen fogadnak, azonnal kiszolgálnak, és úgy ugranak, hogy kiszolgáljanak, mintha megcsípték volna őket. Mindehhez nagyon mosolyognak, hangosan köszönnek és mindig további szép napot kívánnak. Azt hittem az agyam eldobom mikor este fél 9-kor úgy fogadtak az élelmiszerüzletben, hogy „Hurrá, hogy bejöttél és nálunk vásárolsz!!!”. Döbbenetes valahol…

 

Ja és a legtutibb az időjárás. Két napig esett, és úgy fújt a szél, hogy azt hittem egy hét alatt felhasználom az összes neo citranom. Most jó idő van, kifejezetten kellemes, amolyan vénasszonyok nyara. Az elmúlt három naphoz képest ma kánikula volt, 17 fok!

 

Ami még itt jó, hogy nagyon olcsóak a ruhák. 36 kilóval jöttem, szerintem 46-tal fogok hazamenni. Bár mondjuk én így is készültem. :D Ami nálunk cipő 30-40.000 ft, az itt 30 euro, ami farmer otthon 40.000 az itt 20 euro… A felsőknek és pulcsiknak jobban utána kell nézni, azok elég drágák. Olcsón lehet még sálakat és sapkákat is kapni. A választék hatalmas, mindjárt első nap betévedtünk egy négy szintes H&M-be. Nagy önuralom kellett, hogy ne költsem el az összes pénzem. xD

Divatos cipők néhány euróért.

 


 

 

 

A vásárlóutcában ezen kívül kapható mindenféle kacat és vicces dolog. Világító gumikacsa, szőrös bilincs több színben, mellalakú és színű nyalóka, meg amit még el tudtok képzelni.

 

Azt hiszem pillanatnyilag nem tudok többet írni. Hamarosan újra jelentkezem.

Addig is mindenkinek minden jót, gyakornokoknak kéz- és lábtörést, elsősöknek hajrá a gimiben és az egyetemen egyaránt, decemberben találkozunk! Addig látni se akarlak titeket! ;D ^^ <3

Hiányoztok.

Üdv. Hajni/Dawn

 

Címkék: németország the deutschland erasmus germany dawn clown siro hildesheim bohoc cryin

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://siro-bohoc.blog.hu/api/trackback/id/tr81364325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása